Egyesület

Visszanézve látom a múltat

„Visszanézve látom a múltat
Nemzetünk nyert, nemzetünk vesztett
Függetlenségünk elillant
Földünket elvették
Mindezt a fejlődés ígéretének üzletével
Mit mondhatnának…
Mit tudunk mondani?
A jövő felé fordulva látom a reményt
Reményt, hogy túl fogjunk élni
Reményt, hogy boldogulni fogunk
Reményt, hogy egyszer újra learatjuk
Ennek a varázslatos földnek áldásait
Remény nélkül nem élhetek
A múltra emlékezni, de nem ragadni bele
A jövő felé fordulni, hisz ott van minden reményünk ….”

Israel Kamakawiwo’ole

EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Az alapszabály mellékletét képező tagjegyzéket aláírók, mint alapító tagok, jelen alapszabály elfogadásával megalakítják a következő egyesületet és elfogadják annak alapszabályát, az alábbiak szerint.
I.
AZ EGYESÜLET ADATAI

1. Az Egyesület teljes neve: Magyar – Hawai’i Kulturális Egyesület
2. Az Egyesület székhelye: 1154 Budapest Arany János u. 123.
3. Az Egyesület jogállása: Az Egyesület önálló jogi személy.
4. Az egyesület honlapja: www.hawaiibaratok.hu
5 Az egyesület alapító tagjainak adatait az alapszabály – elkülönítve kezelt – mellékletét képe-ző tagjegyzék tartalmazza.

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI

1. Az Egyesület céljai:

Az Egyesület ápolja a magyar-hawai’i társadalmi és kulturális kapcsolatokat, törekszik műve-lődési és egyéb kapcsolatainak erősítésére, fő feladatának a Hawai’i kultúra magyarországi megismertetését, ápolását, népszerűsítését tekinti. A hawai’i népcsoport hagyományait, népraj-zi, antropológia, zenei és egyéb művészeti, kulturális, anyanyelvi, szellemi és természeti értéke-it ápolja, ezen értékek ismeretét terjeszti. Őstörténetük, történelmük, ősvallásuk, hit- és egyéb hagyományaik kutatását támogatja, elősegíti és részt vesz benne, ismeretet nyújt. Az Egyesület alapvetően kulturális, közösségformáló céllal alakul meg, ezért kapcsolatot létesít, és együtt dolgozik hasonló céllal működő magyar, és nemzetközi szervezetekkel, alapítványokkal, egye-sületekkel, közösségekkel. Céljai megvalósításának érdekében szorosan együttműködik mind-azokkal a magyarországi és nemzetközi, valamint kulturális gazdálkodó szervekkel és intézmé-nyekkel, amelyek kapcsolatot kívánnak építeni vele a jövőben. Az Egyesület tevékenységével kapcsolatban tájékoztat, a körében létrejövő eredményeket közzé teszi, magasabb fórumon képviseli.

2. Az egyesület tevékenységei:

I. A céljai megvalósítására szolgáló, alapcél szerinti tevékenységek:

Az Egyesület tevékenységét a mai igények és szükségletek szerint kívánja folytatni, ezért te-vékenységének tekinti irodalmi és művészeti estek, kulturális tárgyú előadások, zenei, színház, tánc- és filmelőadások, baráti és közösségi események, rendezvények, fesztiválok, képző-, ipar-, és fotóművészeti kiállítások, tanfolyamok, képzési programok megvalósítását (pld.: táncképzések), a közösségi szellemet erősítő koncertek, kiállítások, táborok lebonyolítását, szervezését. Egyéb, bárki által látogatható közösségi eseményeket szervez, illetve azokon részt vesz. Ennek szellemében oktat, nevel, tanfolyamokat tart, és képzéseken vesz részt, mint ha-zai, mint nemzetközi téren.
Hírleveleket, kiadványokat szerkeszt, terjeszt és ad ki. A rendezvényeket, összejöveteleket képi-, hangzó-, illetve multimédiás eszközzel rögzíti, gondozza, archiválja, igy elérhetővé teszi értékei megismerését.
Ennek elérése érdekében szolgáltatást nyújt, tanácsadást végez, külső megbízók számára is szervez rendezvényt. A fent említett témákhoz kapcsolódó alkotásokat, hagyományokat ösz-szegyűjti, egyéb kutatói és feldolgozói munkát szervez, segít, lebonyolít.

II. Gazdasági-vállalkozási tevékenység:
Az Egyesület céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, a célok meg-valósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az ilyen tevékenység végzéséből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összbevétel 60 %-át.

III. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól függet-len és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.

III.
A TAGSÁGI VISZONY

1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Kiskorú természetes személy felvételéhez tör-vényes képviselői hozzájáruló nyilatkozat is szükséges.

Az egyesületi tagság formái:
a) rendes tagság,
b) tiszteletbeli tagság,
c) pártoló tagság.

Az Egyesület azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg. Az Egyesület tagjai a közgyűlé-sen meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek, és gyakorolhatják tanácskozási, illetve – ha ezzel rendelkeznek – szavazati jogukat.

2. Az Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötele-zettségek teljesítését vállalja. A rendes tagság létrejöttének és fenntartásának feltétele a tagdíj határidőben történő megfizetése.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz mellékelni kell két rendes tag ajánlását is. Amennyiben jogi személy kéri felvételét, mellékelni kell a szervezet igazolását arról, hogy ne-vében ki járhat el képviselőként a tagsági jogok gyakorlása során.

Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökének címezve kell benyújtani. A kérelmet az Elnökség javaslatára a titkár terjeszti a Közgyűlés elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:
a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén, ott tanácskozási (ideértve a felszólalást és a kérdések feltételét is), indítványozási, észrevételezési és szavazati jogot gyakorolhat;
b) bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók. Kiskorú rendes tag csak életkorának megfelelő olyan tisztségre választható, mely képviseleti joggal nem jár;
c) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;
d) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,
e) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
a) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, ille-tőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladata-ikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
d) nem veszélyeztethetik az Egyesület céljainak megvalósulását és az Egyesület tevékenysé-gét.

3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – a Közgyűlés felkérése alapján – az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag a Közgyű-lésen csak tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre – a tiszteletbeli tisztségek kivételével – nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Köteles betartani az alap-szabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását.

Tiszteletbeli tag felvételéről a Közgyűlés dönt. A tagság a felkérés elfogadásával jön létre.

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek, illet-ve a tiszteletbeli tagok tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társ-elnök).

4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a szervezet, vagy magánszemély amely, illetve aki kész-ségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos anyagi támogatására. A pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.

A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdí-jat nem kell fizetnie, de az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles. Kötelesek továbbá betartani az alapszabály rájuk vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztethetik a célok megvalósulását.

A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.

5. a) A tag, a vezető tisztségviselő kérheti a bíróságtól az egyesület szervei által hozott határo-zat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.
A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egy-éves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

6. A tagsági viszony megszűnik:
a) a tag kilépésével, amelyet az egyesület képviselőjéhez kell írásban bejelenteni. A tag kilé-pettnek tekintendő a kilépő nyilatkozata képviselő általi kézhezvételének napjával;
b) a tag kizárásával;
c) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;
d) a tagsági jogviszony felmondásával.

Ad b) Az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület Közgyű-lése jár el. Az Elnökség tagjainak, illetve a tiszteletbeli tagok fegyelmi ügyében első fokon is a Közgyűlés dönt.
Kizárandó az Egyesület tagjai közül
‒ az a tag, aki tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti (ide nem értve a felmondás alapját képező tagdíj fizetési mulasz-tást),
– az a tag, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a köz-ügyektől eltiltott.

E magatartások esetén kizárás helyett figyelmeztetés is alkalmazható, az elkövetett magatartás súlyosságához, egyszeri vagy ismételt jellegéhez igazodóan, ezekkel arányosan. A taggal szembeni eljárás szabályai ez esetben is megegyeznek a kizárásra alkalmazandó szabályokkal.

A kizárási eljárást első fokon – az Elnökség tagjainak ügye kivételével – az Elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csato-lásával. Az eljárás megindításáról az elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindí-tását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi kép-viselőt is igénybe vehet. A tagot az Elnökség kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.
A taggal az elnökség kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyíté-kait. A határozatnak tovább tartalmaznia kell az igénybe vehető – egyesületen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított ti-zenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [jogszerűtlenség, ideért-ve az alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanság], és köteles az erre vonatkozó bizonyí-tékait megjelölni. A Közgyűlés összehívására jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra alkalmasságáról a fellebbezés kézhezvételét követő 30 napon belül döntést hoz. Alkalmas fel-lebbezés esetén az összehívó köteles az egyesület közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a köz-gyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdés-ben nem szavazhat.

A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:
‒ az Elnökség döntése esetén a kézhezvételtől számított 15 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,
‒ fellebbezés esetén, illetve az Elnökség tagjai vonatkozásában a közgyűlés kizárást helyben-hagyó (elnökségi tagok esetében kizáró) határozatának meghozatalával.

Ad d) A tagsági jogviszonyt a közgyűlés harminc napos határidővel felmondhatja, ha a rendes tag hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli – póthatáridőt tűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésé-vel. Ugyanez irányadó a pártoló tagra is, ha az általa vállalt vagyoni hozzájárulást nem teljesí-tette.
Az írásbeli felszólításban fel kell hívni a tagot arra, hogy amennyiben a felszólítás alaptalan, vagy mulasztását ki kívánja menteni, adja elő az ezekkel kapcsolatos tényeket és bizonyítéko-kat. A felszólításnak továbbá tájékoztatást kell adni az esetleges fizetési kedvezményekről is.

A tagsági jogviszony felmondás esetében a felmondási idő leteltével szűnik meg.

IV.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

1. Az Egyesület szervei

Az Egyesület testületi szervei:
a) Közgyűlés,
b) Elnökség,

Az Egyesület tisztségviselői:
a) elnök,
b) alelnök
c) elnökségi tag (pénztáros)

Az Egyesület vezető tisztségviselőinek az Elnökség tagjai minősülnek.

2. A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve.
A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. A közgyűlés döntéseit főszabály szerint ülés tartásával hozza meg

2/A. Közgyűlés ülés tartásával.

a) A közgyűlés ülésének összehívása, a napirend megállapítása, a közgyűlés helyének kije-lölése.

A Közgyűlés ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, írásban hívja össze.

Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az illeté-kes törvényszék elrendeli. Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljá-ból akkor is, ha:
‒ az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
‒ az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
‒ az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ez utóbbi esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó kö-rülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dön-teni.

A Közgyűlést az elnök, írásban hívja össze. Döntésével megjelöli a közgyűlés napirendjét, to-vábbá kijelöli annak helyét és időpontját. Megjelöli azt is, hogy a közgyűlésen videokonferen-cia útján is lehetséges-e a megjelenés.

A Közgyűlés ülése főszabály szerint az egyesület székhelyén tartandó, de az összehívó hatá-rozhat az ülésnek a székhelyet magában foglaló megye (főváros) területén egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásáról is. A közgyűlés összehívható akként is, hogy azon a tagok kizárólag elektronikus hírközlési eszközök segítségével vannak jelen.

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:
‒ az Egyesület nevét és székhelyét;
‒ az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
‒ az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghí-vóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is.
‒ A konferencia-közgyűlésre vonatkozó információkat.

Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább harminc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban – a megküldött meghívó útján – értesülnek.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés meg-tartásához.
Az elnök a közgyűlés összehívását megelőzően a napirend tervezetét megküldi a tagoknak az-zal, hogy arra a kézhezvételtől számított öt napon belül észrevételt, illetve újabb napirendi pontokra vonatkozó indokolt indítványokat tehetnek. A határidő lejártát követően a beérke-zett javaslatokat és észrevételeket figyelembe véve az elnök összeállítja a közgyűlés napirendi pontjait.

Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy azt elutasítja, a köz-gyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napi-rend kiegészítésének tárgyában. Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi szavazásra jogosult jelen legyen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.

b) Az ülés lebonyolítása

Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők.

A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén az alelnök látja el a leveze-tő elnöki teendőket.

A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető nem tag (tagi képviselő) is lehet.

A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vál-lalják, hogy a közgyűlés egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.

Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet min-den határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követő-en a napirend elfogadásáról.

A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felel. Megadhatja, figyelmeztetheti az előre megadott időkeret túllépésére, illetve a tárgytól való eltérésre. A levezető elnök megvonhatja a felszólalótól a szót, ha az a figyelmeztetés ellenére tovább folytatja az arra okot adott magatar-tását. Rendzavarás esetén figyelmeztetéssel élhet, illetve ez okból felfüggesztheti a közgyűlés ülését.

A napirend megnyitása után a levezető elnök vitára bocsátja a megküldött előterjesztést, meg-állapítja a felszólalások időkeretét, levezeti és lezárja a vitát, majd levezeti a szavazást.

Az Egyebek napirendi pontban tájékoztatók, szavazást nem igénylő beszámolók tárgyalható-ak.

A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

A közgyűlés ülése video-konferencia útján is megtartható. A használt elektronikus hírközlő eszköz skype, illetve egyéb, a kép és hang egyidejű közvetítését és a tagok korlátozás-mentes, valós idejű kommunikációját egyszerre biztosító hálózati, illetve internetes elektronikai eszköz lehet. Lehetőség van arra, hogy a székhelyre összehívott közgyűlésen a tagok ezen a módon jelenjenek meg, és arra is, hogy a közgyűlést teljes egészében elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával tartsák meg. Erre a meghívóban ki kell térni, azzal, hogy e mód nem alkalmaz-ható a tagok bármelyikének hátrányára, és az adott eszközzel nem rendelkező tag jelenlétét kérésére a közgyűlés ülése alatt a székhelyen biztosítani kell.

A konferencia-közgyűlésre az ülés megtartására vonatkozó általános szabályokat kell alkal-mazni. A tagok azonosítása a rendszerbe történő bejelentkezés során történik. A tagoknak egyedi felhasználó nevet kell biztosítani, melynek jelszavát a tag határozza meg. Az ilyen mó-don tartott közgyűlésen a tagokon kívüli meghívottak részvételét is biztosítani kell.

Titkos szavazást igénylő kérdések konferencia-közgyűlésen csak akkor tárgyalhatóak, ha a tit-kos szavazás lebonyolításának technikai feltételei biztosítottak.

c) A közgyűlés határozatképessége

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van.

Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagok-nak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, fél óra várakozás után a közgyűlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontokban a megjelent szavazásra jogosult tagok számá-ra tekintet nélkül határozatképessé válik, ha a közgyűlés meghívójában a távollét e jogkövet-kezményére és a meghatalmazott képviselő igénybe vételének lehetőségére a tagok figyelmét kifejezetten felhívták. A közgyűlés ez esetben a napirend kiegészítéséről nem határozhat.

d) A szavazás módja, a határozatok közlése:

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazat-egyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntés-hez a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott hatá-rozata szükséges.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hoz-zátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a ha-tározat alapján
 kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
 bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, illetve meghozandó döntésben egyébként érdekelt.
 aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
 akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
 aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.

A szavazás során elsőként az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról szavaznak, és ez után az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt végleges szövegről szavaznak. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést.

e) Jegyzőkönyvezés

A közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tiszt-ségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefog-lalását, a meghozott döntéseket.

A konferencia-közgyűlés ülésén elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíte-ni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határo-zatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök vagy a titkár aláírásával hitelesít.

f) A Közgyűlés hatásköre:

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
1. megválasztja és – ha tisztségük ellátására méltatlanná váltak – visszahívja az Egyesü-let vezető testületeinek tagjait (Elnökség),
2. határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és ki-alakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles kép-viselni;
3. elfogadja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;
4. az Elnökség javaslata szerint, az elnök előterjesztése alapján dönt a tagfelvételi ké-relmekről;
5. tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
6. elfogadja az éves költségvetést, az Elnökség szakmai beszámolóját, illetve a számviteli be-számolót, annak mellékleteivel együtt (kiegészítő melléklet). A számviteli beszámoló elfo-gadásához egyszerű szótöbbség szükséges.
7. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
8. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
9. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szer-vek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
10. határozathozatal a más egyesülettel való egyesülés, illetve az egyesületekre való szét-válás egyes kérdéseiben (egyesülés, illetve szétválás elhatározása, egyesülési – szétválási terv, illetve a kapcsolódó számviteli beszámolók, egyesülési – szétválási szerződések elfo-gadása)
11. az egyesület megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése.

2/b. Közgyűlés ülés tartása nélkül (távszavazás).

A közgyűlés döntését a személyi kérdések, továbbá az éves költségvetés, illetve az éves szám-viteli beszámoló elfogadásának kivételével távszavazás útján is meghozhatja. Távszavazásra kész, döntésre teljes egészében alkalmas határozattervezet bocsátható.

A távszavazást az elnök rendeli el és kezdeményezi, akként, hogy a határozattervezet szövegét a tagok részére, az általuk megadott postai vagy elektronikus elérhetőségre a kézhezvétel iga-zolására alkalmas módon megküldi, azzal a felhívással, hogy a rendes tagok a tervezet kézhez-vételétől számított legalább nyolc napos, a felhívásban megjelölt határidőn belül adhatják le „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatukat. A felhívásban meg kell jelölni a szavazat leadásának módját is.

Ha bármely rendes tag a szavazat leadására rendelkezésére álló határidőn belül ülés összehívá-sát indítványozza, az elnök köteles összehívni a közgyűlés ülését, melynek a kérdés kötelező napirendi pontja.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három munkanapon belül – ha valam-ennyi rendes tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésé-nek napjától számított három munkanapon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredmé-nyét, és azt további három munkanapon belül közli a tagokkal.

A szavazás akkor érvényes, ha a szabályszerűen lebonyolított szavazás során legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

3. Az Elnökség

a) Összetétele
Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a három tagú Elnökség látja el. Az elnökséget a közgyűlés választja öt éves időtartamra. Az Elnökség tagjai: az elnök, a titkár, a pénztáros. A tagok megbízatása megválasztásuk elfogadásával jön létre.

b) Működése
Az Elnökség döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül (távszavazással) hozza meg.

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysoroza-táról leírást kapnak.
Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további személyek hívhatók meg.

Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökségi tagokon kívül csak, az egyesületi tagok, illetve a meghívottak vehetnek részt.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatké-pesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több mint a fele jelen van.

Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés he-lyét, idejét, a jelenlévők számát és személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását.

Az Elnökség ülése konferencia-ülés formájában is megtartható, melynek lebonyolítására a kon-ferencia-közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az Elnökség döntését ülés tartása nélkül is meghozhatja (távszavazás). Erre a közgyűlési táv-szavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy nem rendelhető el távszavazás személyi kérdésekben, valamint az éves beszámoló és az éves költségvetés terve-zetének elfogadása során.

c) Hatásköre
Az Elnökség dönt minden olyan, az egyesület irányításával kapcsolatos kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség feladatai:
1. ellátja az Egyesület operatív vezetésével, napi ügyeinek vitelével kapcsolatos feladato-kat; az e körbe tartozó döntéseket meghozza;
2. az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben (különösen: beszámolók, éves költ-ségvetés) előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára;
3. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
4. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségvi-selők megválasztatásának előkészítése;
5. befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;
6. első fokon a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz (az Elnökség tagja-inak és a tiszteletbeli tag kizárása kivételével);
7. javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására,
8. dönt a pártoló tagok felvételéről,
9. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekö-vetkezte esetén a szükséges intézkedések megtétele.

Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

4. Az Egyesület tisztségviselői

a) Megbízatási idő
Az egyesület IV. 1. pont szerinti tisztségviselőit a Közgyűlés öt évre választja, megbízatásuk lejárta után újra választhatóak. Az öt éves ciklus közben megszűnő megbízatású tisztségviselő helyére megválasztott új tisztségviselő megbízatása a ciklusból még hátralévő időre szól.

b) Összeférhetetlenségi szabályok

A vezető tisztségviselőkre a Ptk. 3:22. §-ában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró sza-bályok irányadóak.

c) A vezető tisztségviselők feladat- és hatáskörei

A vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

Az elnök feladatai:
1. a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,
2. konferenciák és más rendezvények szervezése,
3. a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
4. az Egyesület működésének irányítása,
5. utalványozási jog gyakorlása a titkárral vagy bármelyik elnökségi taggal együttesen
6. képviseli az Egyesületet és rendelkezik a bankszámla felett.

Az alelnök feladatai:
1. képviseli az Egyesületet,
2. az elnök konzultánsaként működik,
3. az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
4. az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
5. tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
6. az alelnök előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a ha-tározatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.
7. nyilvántartja a tagságot,
8. gondoskodik az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzéséről és azok fo-lyamatos kezeléséről.

Az elnökségi tag (pénztáros) feladatai:
1. nyilvántartja a tagdíjak befizetéseit, mulasztás esetén jelzéssel él az elnök felé,
2. ellenőrzi a kifizetések szabályszerűségét, ügyel a bizonylati fegyelem megtartására, a pénz-ügyek szabályszerűségére.
3. gondoskodik a következő éves költségvetés és az éves számviteli beszámoló tervezetének előkészítéséről.

A további elnökségi tagok feladatait, a közöttük levő munkamegosztást az Elnökség határozza meg.

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mű-ködéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CXLXXV. törvény, illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak.

Kelt, Budapest, 2017. május 24.

elnök

2017 évi mérleg

2018 évi beszámoló

 

 

MEGOSZTÁS!